The Broadcast Archives: Green Day Box – 6 cd set

Az EMP-Online oldalán bukkantam a címben látható csemegére.  A hat CD különböző forrásból tartalmaz élő felvételeket.  Mivel az oldalon számos official kiadvány és merchandise is szerepel, volt bizalmam berendelni ezt a gyűjteményt. Utólag kiderült: nem kellett volna. Térjünk is a lényegre. A csomag kibontása után egy színes nyomatú keménypapír-gyűjtőben találjuk a 6 CD-t. A lemezeken semmi felirat nincs, mindegyik teljesen egyforma, csak egy szám van a lemezen, hogy hányadik sorszámú. Illetve egy Laser media felirat. A CD gyűjtőn sem kapunk semmiről információt, itt már több mint gyanús lett a dolog.  Nem derül ki, hogy az adott számot hol vették fel, mikor, melyik show-fellépés keretében. Csak egy dalcím szerepel a gyűjtön. Lássuk hát részletesebben, mi is ez.

Laser Media, ennyi tudunk meg. Hogy mit, hol, ki, miért, mivel, azt nem tudjuk.

CD1 – A lemezborító alapján ez vár ránk.

  • 1. Nice Guys Finish Last
  • 2. Hitchin A Ride
  • 3. Big Yellow Taxi
  • 4. Geek Stink Breath
  • 5. Welcome To Paradise
  • 6. Longview
  • 7. Brainstew
  • 8. She
  • 9.Redundant
  • 10. Disappearing Boy
  • 11. Basket Case
  • 12. Prosthetic Head
  • 13. When I Come Around
  • 14. Good Ridance

    Várva vártam, melyik Nice Guys Finish felvételt kapom meg, ehelyett legnagyobb döbbenetemre egy Chump-pal indul a lemez. What the fuck? Sebaj ugorjunk, sajtóhiba. A második szám, a Hitchin A Ride lenne, helyett egy 1994-es Lettermannos
    Basket Case figyel a lemezen, valamiféle ótvar YouTube-rip minőségben. Szemöldök összeráncol. Ugorjunk. Jöjjön hát egy igazi ritkaság, Big Yellow Taxi! Wohoo! Lenyomom a play gombot: “Nice guys fnish last, you’re running out of gas”. Holy F*/- Sh-*.  Atyaég, mindez ugyanolyan okádék minőségben. Innentől veszett szkippelésbe kezdtem, nyomtam sorba a lemezt, Geek Stink Breath helyett egy Hitchin a Ride van,  a Welcome To Paradise helyett a The Grouch van a lemezen, ami ráadásul akad, ugrál, és néhol másodperceket kihagy. Nyilván innentől már nem csak sejtettem, hanem nyilvánvalóvá vált, hogy ez a lemez egy okádék, egy fércmunka, a zeneipar Csernobilja. Kapunk egy Redundant live-ot is amiről szó sincs a borítón, viszont az ígért Big Yellow Taxi sehol sincs a lemezen. A Basket case viszont rajta van, kétszer is.. A második CD-t még nem mertem betenni a meghajtóba, de jelentkezem hamarosan a folytatással, amennyiben sikerül lenyugodni, és fel nem szecskázni a cédéket.

CD2

Ez a lemez valóban a Chump-pal indul, de a felvétel minőségéből arra következtetek, hogy ez egy színpadtól távol lévő audience recording. Semmiképp nem olyan hangminőség, ami elfogadható otthoni hallgatásra. A lemez nagy része is ugyanilyen minőségű, valamiféle letorrentezett audience recording egy Dookie-era koncertről. Jön aztán egy érthetetlen ismétlés, újra When I Come Around,meg egy Geek Stink Breath de ezek legalább soundboard felvételek. Összességében nagyjából szóra sem érdemes trash lemez ez a CD2 is, vélhetőleg először és egyben utoljára volt optikai lejátszóegysében. De itt legalább a tracklist stimmelt.

CD3

Már megint egy Dookie koncertfelvétellel indulunk, egy unalomig ismételt Welcome To Paradise, ami már harmadszor van a gyűjteményben. Gyorsan végigkattintottam, a számcímek itt is stimmelnek, de a hangminőség itt is gyenge. Ugorhatunk…

CD4

A négyes lemez kitörni látszik az önismétlés világából, de hát itt az ideje, a felén túl vagyunk. Lássuk mit hoz a lemezen lévő 10 dal. Elsőként egy Nice Guys Finish Last csendül fel, amit egy Minority követ. Csakhogy tracken belül., azaz az első szám átmegy a másodikba valójában, majd a track végén a Minority-t kihalkítják(!!). Fade out, a pofám leesik, szám közben simán. Innentől borul a számlista mert a kettes szám a Blood Sex And Booze-ba, majd az pedig Longview-ba megy át. Megőrülsz. Folytatásnak jöjjön a Castaway. Play. Örő bódottá. Igen ám, de a dal a refrénnel(!!) indul.  A Castawayt a Warning követné, de ez sem jó, mert a Hitchin a Ride van a lemezen. Tenyérbe hajtott fej. A Hitchin a Ride átmegy Jadedbe, ezt azonban a lemezen sehol sem jelzik. Hihetetlen. Ami ez után jön az egy teljes káosz, semmi nem az ami a lemezre van írva. Aminek rajta kéne lennie az nincs, ami nem szerepel rajta az van. Teljes káosz, kapufa, csőd.

CD5

Az ötös CD-t már teljes komolytalansággal teszem be a meghajtóba. Itt egy American Idiot éra koncertfelvételt kapunk amit aztán az elmaradhatatlan Longview, és Basket Case követ. Ezen a lemezen kivétel nélkül stimmel minden számcím, a hangminőség itt elfogadható, de nem audiofileknek való. I fought the law, Minority, St. Jimmy, és Time Of Your Life a vége.

CD6

Ezt a lemezt már kizárólag azért teszem be, hogy pontot tegyünk erre az ámokfutásra. A borító egy 13 számos American Idiot érás koncertet ígér, de hogy mi lesz belőle? Lássuk hát. Indul az American Idiot, igaz a legelejéből 1-2 másodperc kimaradt. Berobban a Jesus Of Suburbia ami másfél percnél véget ér! Egyharmincnál azt mondták, ezeknek ennyi is elég lesz, és egyszerűen lekeverték a f*szba. A hajam lerakom. Jön még egy Give me Novocain, ami nem az elején kezdődik és akadozik is, így hát csa egyetérteni tudok Billie Joe szavaival:  I can’t take this feeling anymore.. Out of body and out of mind….
Van itt még Homecoming live is, ami úgy kezdődik(!) hogy “In the streets of shame where you’ve lost your dreams in the rain.” Az eleje meg minek.  De a vége sem jobb, a Homecoming a lemez készítői szerint véget ér ott hogy:

“Jesus filling out paperwork now
At the facility on East 12th Street”

fade out, a viszon’ lágytojás.

Itt fejeztem be a lemez további elemzését.  Nem pontosan tudom mi ez. Annyi biztos, hogy a végeredmény tragédia. Nem értem, hogy fordulhatott ez elő, hogy egy ilyen szemét kereskedelmi forgalomba kerülhet.